Csontváry művészi pályafutásának igazi fordulópontját a Hollósy Simon müncheni iskolájában eltöltött időszak jelentette 1894-ben. Önéletrajzában így ír erről: „A Gácson töltött tíz esztendőt, mely a magyar közművelődésre is befolyással volt s azt a küzdelmet sem ecsetelem, mely az anyag megszerzésénél előállott, csupán azt írom ide, hogy amikor a szűkös jövedelem napi négy koronát már elérte, vállalkoztam a festői terv keresztülvitelére, és Münchenben a Hollósy-féle festőiskolába léptem be.

Az első rajzom koponyarajz volt, amihez a híres Wertmüller Mihály állta a modellt: aki a rajz befejezése után magából kikelve mondá: »Sie lieber Herr, ich stehe 17 Jahre modell, aber so kräftig hat mich noch niemand gemacht wie Sie.« Ez volt az első nagy meglepetés, amit a kinyilatkoztató ígéretnek tulajdonítottam és az eredménnyel az egész iskolát felvillanyoztam, mert napról-napra, mint a fa, fejlődésnek indultam. De nemcsak a rajzban, hanem a színelemzés terén is nagyot haladtam, mert Münchenben nyáron már a napszíneket kerestem és elemeztem oly nagy arányban, hogy az Hollósynak is feltűnt. Komolyan Hollósy a festőiskoláját kezembe adta, nemcsak szellemi, hanem anyagilag is obmanja voltam az iskolának, úgy hogy mikor Münchenből Lietzenmayer Sándor barátom tanácsára Karlsruhéba utaztam, az iskolát Hollósy tőlem a legszebb virágzásban vehette át.”

Csontváry müncheni tanulmányait csupán rajzok dokumentálják. Szokványosnak is mondható fejtanulmányok, olyasmik, amik minden festőakadémián kötelező feladatnak számítanak, s amiken egy későbbi művész sajátosan egyéni, eredeti stílusa még nem érezhető. Csontváry esetében azonban más a helyzet. Elsőnek nevezett rajza, a  Wirthmüller Mihályt ábrázoló profilkép már meglepően kiforrott, eredeti alkotás, amelyen nyoma sincs a tipikus művésznövendék útkereső próbálkozásainak. A szignó szerint az arckép 1894. március 1-én készült el. Csontváry rendkívül büszke volt arra, hogy első rajzát a modell megdicsérte. A kép sarkába fel is írta Wirthmüller Mihály szavait, aki megállapította, hogy tizenhét éve áll modellt, de ilyen erőteljesen még senkinek sem sikerült eltalálnia. Ha a többi fejtanulmányt nézzük, nem csodálkoznánk, ha más modellek is kifejezték volna elismerésüket. Csontváry ugyanis nem szokványos, semleges és érzelemmentes modellrajzokat készített, hanem a figurák belső életét próbálta megjeleníteni, valamint művész és modellje közös erőfeszítését a rajz sikeréért. Nem véletlenül írta rá mindegyik tanulmányára az ábrázolt modell nevét. Személyes, egyéni és eleven karaktert adott a szokás szerint névtelen embereknek.