Csontváry Kosztka Tivadar a magyar művészet egyik különös, magányos mestere. Ő maga is annyira égi adománynak tekintette a látás és megfestés képességét, hogy soha nem beszélt az alkotás folyamatáról, tanítóiról, mestereiről. Az élő természet, élő perspektíva, a világító színek és a nagy motívumok: művészetének ezek a saját maga által megfogalmazott kulcsszavai és mindenekelőtt a napút-festészet komplex és teljesen az ő egyéni világában kidolgozott univerzális módszertana.

A felkészülés évei

Korai munkái állatokat ábrázoló festmények, és egy különleges másolat Munkácsy Mihály festményéről, amit Budapesten, a Nemzeti Múzeumban láthatott. A Zivatar a pusztán Munkácsy tájképének egy átirata, amin a természet drámai felfogása a részletek aggályosan aprólékos megfestésével párosul. Állatkompozícióit pontos megfigyelés és az állatok egyéni, szinte emberi tulajdonságokkal való felruházása jellemzi.

A Déli tájakon

című egység Csontváry szicíliai, Nápoly környéki és dalmáciai tájkompozícióit vonultatja föl. Csontváry számára a Mediterráneum nemcsak kiapadhatatlan festői témát jelentett, hanem az általa túlhaladni vágyott Raffaello szülőföldjét is. És természetesen ezeken déli tájakon találta meg Csontváry a sorsát, kitartását, élethivatását szimbolizáló cédrusokat is.

Hegyek és vizek

Csontváryt lenyűgözték a hatalmas dimenziók. A vulkánok, a tenger, a vízesések és a hegycsúcsok. Életének meghatározó élményei közé tartozott a tátrai Nagy Tarpatak völgye és a taorminai görög színház romjainak látványa, háttérben az Etnával. Az életmű utolsó festménye,
a Tengerparti sétalovaglás szinte egy ünnepélyes megfogalmazása hegyek és vizek ősi összetartozásának.

Arcok és pillantások

Csontváry nem volt portréfestő. Portréi a Marokkói tanító kivételével mind az életmű korai éveiben születtek meg. Mégis, semmire nem volt annyira büszke, mint Wirthmüller Mihály, müncheni modell véleményére, aki megdicsérte a művész róla készült rajzát. Csontváry modellrajzai és festett portréi nagyon elmélyült, hiteles és sokszor szenvedéllyel teli ábrázolások. Önarcképe pedig egy valóságos festői ars poetica.

Napnyugták és éjszakák

Csontváry mindig nagyon fontosnak tartotta, hogy képeinek helyszínét és elkészülésük idejét pontosan megnevezze. A délelőtti, délutáni, esti, éjszakai s egyéb jelölések mellett gyakran találkozunk a mesterséges fényforrások megnevezésével is. Éjszakai és alkonyati képeinek egyik fő sajátossága, hogy azokon sokféle, változatos forrásból sugárzó fényeket és tükröződéseket jelenít meg.

Web

Web